Juhász Valéria – Kegyesné Szekeres Erika: Társadalmi nem és nyelvhasználat 3. Szeged, JGYF Kiadó. 2015.

Posted By on March 18, 2015

cimlap

Tartalomjegyzék

Előszó. Társadalmi nem és nyelvhasználat újabb színtereken …  7

Louise Grisoni — Mick Beeby: Vezetés, társadalmi nem és értelmezés …  9

Meredith Marra — Bernadette Vine — Janet Holmes: Hősök, apák és haverok:  férfi vezetői stílusok a munkahelyen … 26

Deborah Tannen: Közvetettség a munkahelyen … 37

Debra L. Roter — Judith A. Hall: Az orvos neme és a betegközpontú  kommunikáció … 57

Svenja Sachweh: „így Adams asszony, nézd csak,  egy finom bac-deo, jó”  … 82

Florian Menz — Johanna Lalouschek — Claudia Stöllberger — Julia Vodoplutz:  A mellkasi fájdalmak leírásának nemileg  specifikus különbségei … 102

Robert A. Veneziano: Szülői szerepek … 123

Ursula Müller: A test formálhatósága és határvonalai,  testképek a rendőrségi dis­kur­zusban  … 144

Martin Lücke — Stefan Wünsch: A férfiasság párkapcsolaton belüli  konstrukciója két korábbi büntetőper alapján … 164

 

Előszó: Társadalmi nem és nyelvhasználat újabb színtereken

A nemekről alkotott elképzelések, a nőkről és a férfiakról bennünk élő képek, metaforák és szimbólumok áthatják a gondolkodási sémáinkat, és fontos értelmezési keretet adnak a nőiség, a nőiesség, illetve a férfiség, a férfiasság interpretációjához is. Ezek a sztereotípiák különösen erősen hatnak, ha olyan kontextusokról van szó, mint a munkahelyi szituációk, az orvos-beteg kommunikáció, a szülői szerepek vagy a szervezeti kommunikáció.

Korábbi két kötetünkben közölt írások mindegyike azt a nézetet erősítette, hogy a gender társadalmi, politikai, ideológiai és kulturális konstrukció, tükrözi egy beszélőközösség nemekhez és társadalmi nemi szerepekhez való viszonyulását. Ezeknek a kifejezésében nyilvánvalóan fontos szerep jut a nyelvi kifejezőeszközöknek, de még inkább azoknak a nyelvi jellemzőknek, amelyekkel a sztereotipikusan „nőiesnek” vagy „férfiasnak” tartott kommunikációs módot jellemezzük.

Konstruktivista nézőpontunkat nem feladva az ebben a kötetben közreadott válogatásban annak járunk utána, hogy vajon a munka világában és az intézményesített kommunikációban is érvényesülnek-e ezek a sztereotípiák. Ebben a vonatkozásban olyan kérdésekre keressük például a választ, hogy mi jellemzi a női és a férfi kommunikációs és vezetési stílust, ha történetesen nagyvállalatok és sikeres cégek élén állnak, vagy másképpen kommunikálnak-e a női és a férfi orvosok a betegeikkel, és vajon kommunikációs attitűdjeiket valóban befolyásolhatja-e az, hogy milyen nemű pácienssel folytatják le a beszélgetést a kórház felvételi osztályán, illetve hatással vannak-e ezek a nemi diádok a kezelés menetére?

Jelen kötetünkben is a kommunikációkutatás, a beszédelemzés és a konverzáció­elemzés módszerei állnak a középpontban, de — előző két kötetünktől eltérően — kitekintünk más tudományágak és módszerek eredményeire is. Így például megismerhetjük a rendőrségnél szolgáló nők és férfiak vélekedését a testkonstrukciók és a gender kapcsolatáról, a rendőrnő szerepkörének dekonstrukciója pedig segít megérteni a gender és hatalom viszonyát. Egy másik tanulmány arra mutat rá, hogy nemcsak a munkahelyi pozícióinkon keresztül konstruálódnak genderszerepeink, hanem szülői szerepben is fenntartjuk azokat. Miért van ez így? Erre a kérdésre kötetünk nem adhat minden szempontból kimerítő választ, mindössze csak utalni tudunk e szerepek historikus gyökereire. Ezért került be kötetünkbe egy olyan tanulmány fordítása is, amely a 20. század elején készült bírósági feljegyzések alapján kísérli meg rekonstruálni azt a konstrukciós folyamatot, amelyben a nő és a férfi házasságban játszott szerepei megfogalmazódnak.

E rövid bevezetőben három fontos fogalom szerepel: konstrukció, dekonstrukció és rekonstrukció. Szövegválogatásunkban mindegyik érvényesül, ha nem is egyforma mértékben.

Az egyes tanulmányok szerzői beszélgetések elemzésével és saját példákon keresztül mutatják be, hogy a gender az éppen aktuális interakcióban jön létre és nyer értelmet. Sztereotip elképzeléseink alapján más-más kompetenciaszintet és más-más kérdezési technikát asszociálunk a női és a férfi orvosokkal, nem is beszélve arról, hogy milyen erős a női menedzserekkel, a cégvezetőnőkkel szembeni negatív beállítódás, s karrierjük érdekében „férfiasan” kell kommunikálniuk. Ugyanabban a szituációban teljesen más kommunikációs stratégiát alkalmaz az anya és az apa, vagy mégsem olyan nagy ez a különbség? Figyelembe kell-e venni az idősápolásban a beteg nemét? Ez utóbbi kérdéseket a szerepek dekonstrukciójával sikerülhet megválaszolni. Ha a genderszerepeket történelmi aspektusból szeretnénk megközelíteni, akkor a rekonstrukció módszerét kell segítségül hívni. Mindhárom módszer más-más szempontból közelít a genderhez, de mindhárom alkalmas arra, hogy hasznos információkkal szolgáljon a genderről, és közelebb vigyen minket a legfontosabb kérdéshez: mi a gender, és hogyan nyilvánul meg a nyelvben és a nyelvhasználatban?

Olvasóink kötetünk segítségével tovább léphetnek a gender megismerése felé vezető úton, és elmélyedhetnek annak — fentebb már említett — egészen speciális kontextust feltételező szituációiban is.

Köszönetünket fejezzük a fordítói projektünk kitartó támogatásáért lektorainknak, fordítóinknak és mindenkinek, aki észrevételeivel és építő kritikájával hozzájárult munkánkhoz. Projektünk utolsó kötetében szeretnénk köszönetünket kifejezni családjainknak is, hiszen az ő szeretetük és biztatásuk nélkül e három kötet nem valósulhatott volna meg.

Az első kötethez link itt

Második kötet itt

About the author

Comments

Comments are closed.