Társadalmi nem és nyelvhasználat 2. Válogatott szemelvények az angol és a német szakirodalomból

Posted By on January 24, 2014

Megjelent az újabb genderkötetünk a nem és nyelvhasználat összefüggéseit kutató vezető angol és német nyelvű kutatók munkáiból.

genderborito

Tartalom

Előszó

Társadalmi nem és nyelvhasználat különböző színtereken … 7

Helga Kotthoff: A társadalmi nemek kutatásának kérdései az alkalmazott nyelvészetben … 9

Helga Kotthoff: Kommunikációs stílusok, aszimmetria és nemi konstrukciók … 52

Sylvia Shaw: Nyelvhasználat, nem és a beszédjog megoszlása a politikai viták során … 73

Camelia Suleiman – Daniel C. O’Connell: Genderkülönbségek Bill és Hillary Clinton médiainterjúiban … 90

Erik Schleef: Társadalmi nem és tudományos diskurzus: globális megszorítások és lokális lehetőségek … 108

Elisabeth Gidengil – Joanna Everitt: Kemény beszéd: társadalmi nem és függő beszéd a politikai kampány médiahíreiben … 131

Johanna Kantola: „Miért tűnnek el a nők?” Genderfüggő folyamatok egy politikatudományi tanszéken … 157

Jürgen Budde: A gender szerepe az iskolában és az iskolai interakcióban … 177

Nicola Döring: A nemek konstrukciója és a hálózati kommunikáció … 189

Susan C. Herring: Gender és hatalom az online kommunikációban … 219

David A. Huffaker – Sandra L. Calvert: Gender, identitás, nyelvhasználat a tinédzserek blogjában … 243

Arne Dekker: Testek és nemek virtuális helyszíneken …  268

 

Előszó

Társadalmi nem és nyelvhasználat különböző színtereken

A társadalmi nem és nyelvhasználat első kötetében szerkesztői koncepciónk alapján arra helyeztük a hangsúlyt, hogy a gender és a nyelvhasználat kérdéseit általánosságban az alkalmazott nyelvészet és speciálisan a szociolingvisztika szemszögéből aktuális angol és német nyelvű szakirodalom alapján mutassuk be a téma iránt érdeklődőknek.

A gender és a kommunikáció közötti komplex viszony kutatását napjainkban leginkább a konstruktivista megközelítési módok határozzák meg. Ebből a nézőpontból a gender egy olyan jellemzője a beszélőnek, amely nem önmagában határozza meg a beszélő nyelvi megnyilvánulásainak kvalitatív ismérveit, hanem összekapcsolódik sok más, a kom­­munikáció lefolyását befolyásoló tényezővel, például az életkorral, a foglalkozással, a betöltött pozícióval, a szociális háttérrel, a karrierlehetőségekkel, a szituációval, a kontextussal, a beszélő szándékával és attitűdjeivel. Jelen kötetünkben arra helyeztük a hangsúlyt, hogy az Olvasó minél jobban és minél többféle aspektusból ismerhesse meg a gender és az említett tényezők közötti kapcsolatot.

Ezen összetett kérdés módszertanilag és tematikailag is sok szempontot felölelő bemutatásához az angol és a német nyelvű szakirodalomból válogattunk szemelvényeket, de nemcsak a legaktuálisabbakat, hanem vissza is tekintettünk a gendernyelvészet mint kutatási irányzat eddigi eredményeire, és megkíséreltük a kérdésfeltevésünket interdiszciplináris kontextusban megválaszolni. Ehhez az alkalmazott nyelvészeti áttekintésen túl, melyet Helga Kotthoff tanulmánya nyújt az Olvasónak, segítségül hívtunk más tudományterületeket is, így például a történelemtudományt, a pszicholingvisztikát, a pszichológiát, a politikatudományt stb. Érdeklődésünk középpontjában így tehát valójában nemcsak a gender és a nyelvhasználat közötti direkt vagy indirekt kapcsolat állt, hanem az ezzel kapcsolatos kontextusok és szituációk is. A tanulmányok mindegyike külön-külön is példáz egy-egy olyan kontextust vagy szituációt, amelyben a gender szerepet játszik. Az egyik ilyen izgalmas kérdés például az is, hogy miként kutatható a nyelv és a gender közötti kapcsolat a számítógéppel támogatott kommunikációs térben, az online kommunikáció különböző színtereiben és magában a virtuális térben.

Egy lehetséges megközelítési mód szerint a gender lenyomatot képez a kommunikációs helyzetben. Ennek vizsgálatakor ezért is kell különös figyelemmel lennünk a kommunikációs eseményre, amelyben a gender kifejeződére jut. Így olyan tanulmányokat is közzéteszünk, amelyek a tanórákon, az iskolai környezetben, a felsőoktatás dimenziójában, a mun­kahelyi beszélgetésekben, a pozícióért és az elismerésért folytatott vitákban elemzik a nyelvészet különböző eszközeivel a gendert kifejező vagy az arra utaló nyelvi jelenségeket.

A  fentiekben bemutatott témafelvetésekből nyilvánvalóan különböző eredmények és vizsgálati nézőpontok születtek az elmúlt években. Közös bennük azonban, hogy vizsgálati eredményeiket konstruktivista nézőpontból interpretálják, és az az alapvetésük, hogy a gender társadalmi, politikai és kulturális kontextusban értelmezhető konstrukció. Jelen kötetünket ebből a szempontból is munkánk folytatásának tekintjük, és az első kötetünk kiegészítéseként olyan tanulmányok lefordítását is kezdeményeztük, amelyben a gender mint oktatási, politikai és kulturális koncepció jelenik meg, és a genderről mint konstrukcióról még határozottabban kiderül, hogy kontextustól és szituációtól erőteljesen függő entitás. Kötetünkben a gender szituációtól és kontextustól való függőségére világítanak rá például azok a tanulmányok, amelyek azt a nézőpontot közvetítik, hogy a genderre nemcsak hatással vannak a kommunikációt befolyásoló tényezők, hanem a gender maga is módosítja azokat.

Kötetünk elkészítésében számos fordító közreműködött, akik önzetlen munkájukkal támogatták kezdeményezésünket. Fordításaikkal hozzájárultak a magyar nyelvű gender­terminológia pontosításához. Köszönettel tartozunk lektorunknak, Huszár Ágnesnek, aki szakértelmével segítette a szövegek értelmezését. Köszönet illeti magyar nyelvi korrektorainkat, lektorainkat, Nagyné dr. Sulyok Hedviget és Kiss Árpádot, akik aktívan részt vállaltak abban a nem könnyű feladatban, hogy a tanulmányokban előforduló idegen szavak és kifejezések magyarításának lehetőségein velünk együtt törték a fejüket.

A kötet a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának és Szakképzési, Továbbképzési és Távoktatási Központjának, valamint a Miskolci Egyetem támogatása nélkül nem kerülhetett volna kiadásra. Ezúton fejezzük ki köszönetünket intézményeinknek.

A szerkesztők



 

Recenzió a kötetekről: itt

 

About the author

Comments

Comments are closed.